Na shledanou!

Azok a bizonyos utolsó pillanatok, ha nem lennének, sose semmi sem készülne el. Még a Műegyetemen tanultam ezt a mondatot, de valahogy mindig sikerül úgy alakítani dolgaimat, hogy igaz legyen.

Ma még be kellett íratnom pár jegyet a tanszéken, ami annak tekintetében, hogy a tanár hétfőig nincs itt, elég necces dolognak tűnt. Főként, ha hozzávesszük, hogy ha nem sikerül megszerezni, akkor Győrben nem tudják elfogadni ezt a két tárgyat, amit amúgy ebben a félévben kellett volna letennem, ergo egy év csúszás.
A tanulmányi osztályon senki sem beszélt angolul, így régi barátomhoz, a mindig segítőkész Adélához fordultam. Rövid rohangálás után végre kiderült, hogy kit kell előkeríteni, így hamar a pinceszinten találtam magam, méghozzá egy diplomavédés kellős közepén. A tanszékvezető helyettes ugyanis alkalmas a feladatra, hogy beírja a jegyeket a tanár helyett, ő viszont épp záróvizsgáztatott. Jó fej volt, se perc alatt aláírta.

Kellett még egy bankszámlát is nyitnom, mivel nyár közepén fognak utalni kétezer koronát utólagos lakhatási támogatás címén. Na ez nem ment könnyen, a negyedik bankban sikerült angol nyelvű dolgozót és hajlandóságot egyszerre találnom. A végére kiderült, hogy egy halom pénzt kellene az aktiváláshoz befizetnem, amit amúgy is csak jövőhéten tudnék megtenni, így valami más megoldás után kell majd néznem. De legalább elmondhatom magamról, hogy Magyarország és Anglia után Csehországban is nyitottam bankszámlát.

Az előbb sikerült kijelentkezni a koliból, ez annyit tett, hogy lejött a főmufti és megnézte, hogy minden rendben van-e a szobában. Ricardo épp ébredezett, így egy őszintét sikerült az igazgató arcába ásítania, aki láthatóan nem lepődött meg ezen. Gondolom látott ennél cudarabb dolgokat is már itt. Nem talált semmi hibát, így hivatalosan sem lakom már itt. Persze azért nem ártana összecuccolni, mert halomban állnak a lomjaim.

Tegnap este megtartottuk a nemhivatalos búcsúbulit, a finnek ,,house unwarming party”-ján (ezt nem tudom normálisan lefordítani) ott volt mindenki, aki számított. Utána az arany háromszög felé vettük az irányt – ezt a néhai Kikötő-Vigadó-Sárkány-Tornádó bermudával tudnám jellemezni -, azonban csak a legendás Harley’s volt nyitva. Na ők viszont reggelig, szóval ment a csápolás rendesen. Stinával, a szintén mostanában lelépő svéd lánnyal úgy döntöttünk, hogy még utoljára átsétálunk a Károly-hídon, így buli után onnan néztük a Napfelkeltét.

A tematikus blogoknak, mint például a 100torony is, van egy jó tulajdonságuk, mégpedig ha a téma abbamarad, egyszerűen abba lehet hagyni az írást. Szóval bocsánat a hosszú bejegyzésért, ígérem ez az utolsó. Remélem neked is tetszett az elmúlt fél évem, már amennyit láttál – olvastál belőle. Ömlengős zárszóként talán annyit, hogy én hihetetlen jól éreztem magam Prágában, életem talán legjobb élménye volt, az a fajta, amit mindig mesélni fogok.

Összecuccolok, felülök a buszra és hazamegyek.

Na shledanou!

Reklámok
Kategória: Hrabal világot lát | Megjegyzés hozzáfűzése

Megöltem Sztálint!

Teszem hozzá sokak örömére! Történt ugyanis, hogy meglátogattunk egy Propaganda nevű helyet a belvárosban, ami abban különbözik a többitől, hogy gyakorlatilag egy kommunista emlékhelynek rendezték be. De ezt úgy képzeld el, hogy az amúgy is lerobbant pincehelyiséget telerakták vörös csillagos meg CCCP-s plakátokkal, képekkel, tárgyakkal, szobrokkal. Na nekem egy utóbbit sikerült véletlenül lerombolnom, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy előttem egy spanyol srác már betörte Sztálin fejét – ej, Franco tábornok de büszke lenne rá! -, én már csak rúgtam egyet rajta, megadva a kegyelemdöfést a gyilkos szobrának.

Akármennyire küzdök ellene, ez a megmaradt néhány nap bizony a búcsú ideje. Tegnap elköszöntem az orosz lányoktól, reggel elutaztak, s csak soká jönnek vissza, így nem találkozunk már. Holnap este pedig a finn srác, Petteri búcsúbuliján valószínűleg legtöbbjüket életemben utoljára látom. Nehéz ezt így felfogni, hiszen itt minden nap találkoztunk, együtt lógtunk napközben, együtt mentünk kocsmázni és bulizni esténként. Na de ilyen az élet, megy tovább, meg ez az élet rendje, csak hogy gyorsan elpufogtassak néhány közhelyet.

Ma megtudtam, hogy a pesti cég, amelyhez beadtam a jelentkezésem nyári szakmai gyakorlatra csak július közepétől tud fogadni. Ez alapvetően felborítja az egész programom, többek között négy év után kimarad a Pilis-Hargita túra a nyaramból. Cserébe viszont el tudok menni két hét múlva Csíksomlyóra, illetve a vizsgák és a meló között lesz júniusban három szabad hetem.

Hivatalosan ez az utolsó éjszakám ebben a szobában, mivel holnap ki kell költöznöm. De talán Ricardo megszán és tudok maradni még egy éjszakát itt feketén (:

Maradt még két felbélyegzett képeslapom talomban, a leggyorsabb jelentkező eredeti prágai képeslappal díszítheti a hűtőszekrényét!

Kategória: Hrabal világot lát | 1 hozzászólás

Pétanque-ozás a Vencel téren

Néha sajnálom, hogy nem írhatok meg minden velem történő szaftos részletet, de még az egyetemről is olvasnak (üdvözletem Rektor úr!), ezért hát a vad cenzúra. Na de ezt majd feloldjuk valahogy, tudom is a módját, egy kisfröccs mellett elmesélem majd az ide le nem írt sztorikat.
Így vagyok a tegnap estével is, amiről a cenzúra annyit enged át, hogy úsztunk egy jót, majd a vencel téri kutyakolbászos bódé mellett játszottunk pétanque-ot, amíg a rendőrök el nem zavartak minket.

Köszönöm kérdésed a vizsgák jól vannak, a fontos tárgyakat behúztam, a kevésbé fontosak még most jönnek, de azokkal sem lesz baj. Ugye még februárban mondtam, hogy mi két héttel később kezdtük a sulit, na ez most abban mutatkozik meg, hogy a legtöbben már befejezték a vizsgákat, nekem meg még jövőhéten is lesz kettő. Bár nem tudom, hogy a cseh vizsgámra bemenjek-e, mert fél év után még mindig csehül állok vele, tudásom nem terjed sokkal tovább a Jedno pivo prosím-nál…

Velem együtt sokan hagyják el a várost a jövőhéten, ezért úgy gondoltuk, hogy együtt rendezünk egy búcsúbulit ma este. Eredetileg a folyón lévő kis szigetre terveztük a hepajt, de mivel reggel óta esik az eső és hideg is van, sanszos a változtatás.
A város határában épp háromhetes sörfesztivált tartanak, amit előszeretettel látogatunk. A felállított öt hatalmas sörsátor mindegyikében más-más sört csapolnak, összesen több, mint száz, amúgy nem ismert, vagy boltban meg nem vehető márkát lehet megkóstolni. A hivatalos fizetőeszköz a tallér, a kis sör fél, a nagy pedig egy literes kiszerelésű, nem igazán szórakoznak három decikkel… Esténként koncerteken játsszák a talpalávalót, minden sátorban különböző műfaj van jelen. Legutóbb sikeresen belefutottam egy Deep Purple estébe, mondanom sem kell, hogy aznap azt a sátrat nem cseréltem másikra.

A végére egy programajánló az otthoniaknak: két kedvenc zenekarom, a Play Machine és a Frogshow játszik ma este a debreceni Suttogóban, csak tessék, csak tessék, játszóscipőre fel!. Tényleg, akartam is kérdezni, milyen hely lett ez a Suttogó? Nagyon nyomja a Friss Rádió őket, kíváncsi vagyok.

Kategória: Hrabal világot lát | 2 hozzászólás

És az első vizsgám

Van egy rossz hírem, négy bejegyzés maradt hátra ezen a blogon és ez az egyik közülük…

Valamelyik okos kitalálta, hogy június 3-ig le kell adni a külső és belső konzulensek nevét, valamint a diplomatémám címét. Én ezt valahogy úgy gondoltam, hogy elmegyek szépen nyári gyakorlatra, ott kapok majd egy konzulenst, akinek segítségével kiválasztok egy olyan témát, ami érdekel és tudok is róla írni annyit, hogy elfogadják. Nem, ez nem így megy.

Megvolt ma életem első angol nyelvű vizsgája. Érdekes élmény… 😀 Nem tudok még eredményt, de ez a tipikus bármi lehet.
Ja, nem tudom azt vágod-e, de a nálunk használatos ötfokozatú számmal történő osztályzás Európában nem túl elterjedt. Ahogy eddig hallottam ez egyedül Svájcban és Oroszországban szokás, a kontinens többi részén inkább betűket használnak. A cseh rendszer az angolszászra hajaz, A-tól F-ig kapnak jegyet a hallgatók, A jelenti a legjobbat, F (mint fail) pedig a buktát.

Olyan rossz rágondolni, meg leírni, hogy jövőhéten itt kell hagynom Prágát. Tudom-tudom, egyszer minden jónak vége szakad, de akkor is. Hihetetlen gyorsan elrepült ez a néhány hónap, szinte még csak most volt, amikor megérkezésem estéjén a sötét és hideg aulában ülve pötyögtem első bejegyzésem. Most meg már mindjárt megírom (figyeled mekkora alliteráció, m-mel kéne valahogy folytatnom) az utolsó szösszenetet, s búcsút intek Hrabal oly’ szeretett városának.

A megmaradt tíz prágai napomra jut még öt (vagy hat, függ a maitól :D) vizsga, egy prezentáció a hozzá kapcsolódó leadandóval, ezek mellé meg annyi búcsúbuli, amennyi csak belefér.

Hiányozni fog…

Kategória: Hrabal világot lát | Megjegyzés hozzáfűzése

Háromból három

Maratoni, tizenöt és fél órás alvással pihentem ki a legutóbbi három napot, az akksi újra fel van töltve, szóval indulhat a móka 🙂

Vasárnap mentem ugye Győrbe pozsonyi átszállással, ahova elvileg egy oszkár-os nő jött volna értem, de írt egy sms-t, hogy késik, én meg nem vártam meg, inkább kipróbáltam a Pozsony-Rajka buszjáratot. Erről azt kell tudni, hogy az EU határmenti együttműködés programja finanszírozza, magyarán egyik országnak se kerül semmibe. A buszsofőrtől, aki egyébként ipolysági magyar volt, megtudtam, hogy nem sokan használják a járatot annak ellenére, hogy Rajkán egyre több szlovák állampolgár lakik – köszönhetően a sokkal olcsóbb ingatlanáraknak.

Három vizsgát terveztem a hétre, a keddit a tanár áttette hétfőre, s mivel egyedül voltam és szóbeliznem kellett, volt ideje cincogtatni. Elég sokára esett le neki, hogy mivel Prágában töltöttem a félévet, nem tudtam órára járni. Végül adott egy négyest.
A hétfői marketing átkerült szerda reggelre, amiből egyébként még hétfőn Moha szerzett egy négyest, igaz ő meg is tanulta. Kedd délután néztem rá neptun-ra és láttam, hogy ketten megyünk szerda reggel, na ekkor gondoltam bele a tanár helyzetébe és hoztam meg azt a következtetést, hogy valószínűleg ugyanazt a vizsgasort fogjuk visszakapni, mint amit a hétfőiek írtak. Na ez bejött, hármas 😀
Rögtön utána volt még egy közlekedésbiztonság vizsga is, az öreg viszont évek óta lusta új tesztsort írni, így mindig ugyanaz a kettő kerül elő. A vizsgák között átolvastam mindkettőt, hármas lett 🙂

Kedden írt az orangeways, hogy törölték a szerdai járatot, úgyhogy bocsi, de oldjam meg a visszajutást, ahogy megtanultam. Szerencsére megtanultam, így összecuccoltam, írtam egy ,,Praha” feliratot, kibuszoztam Rajkáig, ahol az autópályán, a ,,határ” előtt megállva nem egészen öt percet vártam, hogy megálljon egy kocsi. Heiko, a Drezdába tartó német vett fel, épp Karácsonkőről (Piatra-Neamț) tartott hazafelé. Elmesélte, hogy úgy tizenöt éve szeretett bele a tájba, a Bikázi-tótól nem messze építettek a barátaival egy házat, fenn a hegyen, s oda jár fel, amikor csak ideje van rá.
Három óra alatt Prágába értünk, végül számot cseréltünk, elég sűrűn jár ugyanis a Drezda-Prága-Győr-Debrecen-Erdély útvonalon, jól jöhet még.. 🙂

Kategória: Hrabal világot lát | Megjegyzés hozzáfűzése

Az a bizonyos erasmus-telefon

Tegnap este U2-tribute koncerten voltam a Vagonban. Késtem róla egy jó félórát, de ennek ellenére mikor megérkeztem, éppen csak lézengtek az emberek a színpad előtt. Megálltam hátul egy Staro-val, s onnan próbáltam felismerni a számokat. Ha finom akarok lenni, akkor azt mondom, hogy az énekes be volt rekedve, a gitáros rosszul hangolt hangszeren játszott, a dobos pedig részeg volt és nem találta az ütemet. A basszeros jó lett volna, csak hol túl hangos, hol túl halk volt. A koncert közepi szünet után azért már gyűlt a népség, elég sok ugrálós számot játszottak, így megjött a hangulat is. Ami engem zavart, hogy szinte lemásolták a U2 mostani tracklist-jét, s egy idő után már tudtam, hogy mi fog következni. Persze a Miss Sarajevo-t, vagy az Ultraviolet-et nem próbálta meg kiénekelni az amúgy szimpatikus énekes srác.

Koncert után, miközben mindenki a buli folytatására várt, feltűnt egy srác, akire ismerős jelek voltak tetoválva. Meg is kérdeztem tőle, hogy hova valósi és mit keresnek rajta rótt betűk, de nem értette, sőt igazából elég hülyén nézett. Azt mondta olasz és hogy skandináv rúnákkal van írva az egyébként angol szöveg. Én persze hitetlenkedtem, mert ugyan elolvasni nem tudtam, de a jelek nagy része ismerős volt. Te hallottál már erről? Mármint hogy a rovásírásunk a skandináv rúnákkal lenne bármilyen kapcsolatban? Ha lesz időm, mindenképpen utánaolvasok. Bár az is lehet, hogy valamely külföldre szakadt tetováló honfitársunk volt épp vicces kedvében..:D

Még kiutazásom előtt volt nagy probléma a telefon-kérdés. Az enyémet egy vagyonért akarták kártyafüggetleníteni, más lehetőség meg családon belül nem volt, így Éviék sokat látott erasmus-telefonját kértem kölcsön. Na jelentem úgy tűnik eddig bírta. Ugyanis ha elveszti szegényke a jelet valahol, például metróban, utána van, hogy fél napig nem találja újra meg. Többek között ezért nem liftezek már ki tudja mióta…

Most kezdek neki cuccolni, holnap ugyanis megyek Győrbe vizsgázni. A legnagyobb problémát a felhalmozott tizenakárhány korsó hazaszállítása jelenti, valszeg attól lesz nehéz a málha. Na meg majd júniusban Marketát nem tudom hogy fogom hazavinni…

Kategória: Hrabal világot lát | 2 hozzászólás

Menza – avagy mit eszünk ma?

A menzáról nem meséltem még, pedig elég jó sztori.
Ugye van egy a koli földszintjén, meg egy másik kicsit messzebb, a bevásárlóközpont fölött. Illetve ezen kívül még van pár, de azokat nem próbáltam, mert sok jót nem hallottam róluk, meg messze is vannak. Mindkét általam látogatott kifőzde ad segítséget a csehül nem beszélő éhezőknek, bár nem túl sokat. Kezdjük a kolimenzával.
Az első hónapban teljesen véletlenszerű volt, hogy mit kapok, már csak akkor szembesültem vele, amikor elém rakták. Nem vagyok valami finnyás, de ha a cseh gasztronómiát egy szóval jellemeznem kell, akkor az egy három betűs szó lesz, ami sz-szel kezdődik.
Március közepén fedeztem fel a koli honlapját, amin mindennap megírják, hogy mit szolgálnak fel. Innentől kezdve sokáig google képkeresővel próbáltam kideríteni az aznapi ebédet, de azért lássuk be, ez elég csalóka. Keress csak rá mondjuk a vörösboros marhapörköltre! Mennyi az esélye, hogy egy menzán ezt kapod? Ugye?
Ezután egy ideig magamnak főztem, de hamar rájöttem, hogy sokkal többe jön ki, mint a menza, szóval más megoldás után néztem, mire megtaláltam a kék menzát (a neve onnan jön, hogy kék az épület :D). Itt ugyan nincs netes étlap, de egy-egy mintaadagot mindig kitesznek, hogy nesztek, ezt kapjátok. Körülbelül 40%-ban tényleg azt kapjuk, a többi meg továbbra is talány… Viszont itt lehet 19 koronáért csapolt Budvarka-t kapni!

Kategória: Hrabal világot lát | Megjegyzés hozzáfűzése